Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében péntek délután tartott eseményen. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.
Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki.
A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a kormány a főváros egyetértésével úgy döntött, minél előbb meg kell kezdeni egy új Duna-híd építésének előkészítését a Galvani út – Illatos út vonalában. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon.
Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá.
A pályázattal kapcsolatban a főpolgármester közölte: a tervezőknek igazi kihívás volt, hogy egy már kialakult, egységes látványba, Budapest látképébe egy új, a funkcionális és az esztétikai igényeknek is megfelelő elemet illesszenek be. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása.
Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni.
Emlékeztetett rá, hogy 1985-ben jelent meg a híd első terve a fővárosi városfejlesztési tervekben. 1992-ben a főváros már lefolytatott egy tervpályázatot, de nem lett belőle semmi. Az új átkelő „égetően fontos beruházásként" szerepelt a 2001-ben készült budapesti közlekedési rendszerfejlesztési tervben is. A Fővárosi Közgyűlés 2014-ben fogadta el a Budapest2020 integrált településfejlesztési stratégiát, amelyben kimondták, hogy 2017 szeptemberében kell az előkészítést elindítani, a tervpályázatot akkor írták ki.
Fürjes Balázs elmondta: az új átkelő Dél-Pestet, Dél-Budát és Észak-Csepelt köti össze, feltárja Észak-Csepelt, és általa 30-55 ezer gépkocsival csökkenhet naponta a belvárosi hidak, 10 ezerrel a Határ út, 8-10 ezerrel pedig az Üllői út forgalma. Az új híd egyfajta körúti kapcsolatot épít ki az M1-M7 autópályák bevezető szakasza és az M5 bevezető szakasza között.
Kitért rá, hogy nemzetközi tervpályázatot bonyolítottak le, a zsűriben francia, finn és japán professzorok segítették a döntéshozatalt, a bírálóbizottságban döntően mérnökök vettek részt, egyharmad részben pedig laikusok is. A zsűri szakmai elnöke a nemrégiben elhunyt Barsiné Pataky Etelka volt.
Dalmy Dénes, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy a zsűri 6 pályaművet választott ki, hármat megvételre, hármat pedig díjazásra.
